HTML

Vidék

Vidékfejlesztés, mezőgazdaság, vidéki élet. Madárfütty, szabad ég, tiszta levegő. Lehet más a vidék!

Friss topikok

Linkblog

Fehérítsük ki a mezőgazdaságot!

2010.09.15. 20:04 RúzsaSándor

A magyar mezőgazdaságot nem csak a természeti csapások sújtják, hanem a feketézők, nepperek, és áfa-csalók is élősködnek a becsületes magyar gazdákon,  kereskedőkön és az összes adófizető állampolgáron. Az agrárszektor és a feketegazdaság közös metszetének csökkentése azért is kiemelt kérdés, mert idén, a nagy terméskiesés miatt magasabbak az árak, ami extraprofittal kecsegtet az áfa-csalók részére. A cél az lenne, hogy a költségvetési bevételeket úgy növeljük, hogy közben tisztább piaci körülmények teremtődjenek, amiből  a tényleges termelési tevékenységet vagy feldolgozást végzők is profitálnak.

A csalások különböző fajtái:

-       A termelők által ún. „mezítlábasan”, azaz eleve áfa nélkül értékesített, így feketén forgalomba kerülő árut a fantomcégek áfás áron továbbértékesítik, majd az áfát nem vallják be.

-       CMR-es csalások, amikor  az EU belső piacának áfa-szabályozását használják ki az erre szakosodott cégek.  Exportügyleteknek tüntetnek fel olyan értékesítéseket, amikor valójában belföldön, áfás áron értékesítik az adott terményt, így a papíron létező exportügylet után is visszaigényelik az áfát.

Ennek hatása a gazdaságra és a szektorra:

-       Az óvatos becslések szerint az éves termés körülbelül 30 százaléka feketén kerül a piacra.

-       Ez hatalmas bevételkiesés, évente csak az áfa-csalók 20-30 milliárd forintos kárt okoznak

-       A gazdák behajtási célpontokká váltak, és általában nem azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik feketén értékesítenek terményeket,  hanem azok, akik jóhiszeműen járnak el. Ők azok, akik általában a CMR-es csalásoknak esnek áldozatul. A kapcsolódó vizsgálatok során az adóhatóság rajtuk próbálja leverni a tartozást kamatostul, bírságostul.

-       A feketekereskedelem piac-, és statisztikatorzító hatása nagyon erős Közvetetten, lokálisan a tőzsdei árak alakulását is befolyásolja ez a fajta kereskedelem. Ennek hatása nehezen mérhető, viszont hosszútávon, a kialakult, valótlan adatok alapján képzett árak folyamatosan befolyásolják a termelők piaci környezetét.

-       A kereskedők nagy bevételektől esnek el amikor az áfára utazó cégekkel kell versenyezniük, ugyanis ezek a fantomcégek mind a vételi oldalon, mind az eladási oldalon lehetetlen, irreális árakat alakítanak ki. Megelégszenek azzal, ha az áfa tartalom egy részét feláldozva, 15-20 (!) százalékos hasznot képeznek egy üzleten, aminek a módja az áfa be nem vallása, vagy színlelt exportügyletek után való visszaigénylése.

Az LMP megoldási javaslatai, amelyek alapján el kellene kezdenie a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a szakmai megoldások kidolgozását:

-       Az érdekeltség megszüntetése, az áfa-tartalom minimalizálása az élelmiszer-alapanyagoknál és mezőgazdasági nyersanyagoknál, vagy az ún. „fordított áfa-fizetés”, azaz akkor kerül rá az áfa-tartalom a termékre, amikor a kereskedelmi láncba belekerül. Így sokkal kevesebb adminisztrációs teher terhelné a gazdákat. Viszont a termeléshez felhasznált eszközök áfa-tartalmának visszaigénylési rendszerét fel kell gyorsítani.

Részmegoldások:

-       A bankok jelentési kötelezettsége, bizonyos tevékenységi körökbe tartozó cégekkel kapcsoltban, kiemelten azon esetekben, amikor jelentős készpénzmozgások történnek/ bejövő pénzek elektronikusan – ki pedig csak készpénz házipénztárba – gyanús esetek /

-       A készpénzes fizetések minimalizálása, értékhatár megszabása – nincs készpénzes fizetés kamiontételek esetében.

-       CMR-t szigorú számadási nyomtatvánnyá kellene nyilvánítani, eggyel több ellenőrzési pontot kialakítani.

 

Vágó Gábor

országgyűlési képviselő

 

Szólj hozzá!

Teljes szemléletváltásra van szükség a mezőgazdaságban!

2010.09.08. 14:55 LaposP

 

A magyar vidék számos problémával küzd, amelyek egyaránt sújtják gyengébb talajú homokvidékeinket és a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező megyéket. A vidék helyzetének megoldása komplex megközelítést kíván, amelynek az LMP szerint sarkalatos pontjai közé tartozik a társadalmi és környezeti adottságokat egyaránt figyelembe vevő, kisebb léptékű gazdálkodási formák elterjedésének ösztönzése. Másrészt szintén elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági termékekből származó jövedelem a helyi termelőknél maradjon a mai szintnél jelentősebb mértékben. A vidéki jövedelem növelése különösen fontos a nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkező leghátrányosabb kistérségek esetében.
 
A bölcs, a természeti adottságokkal összhangban lévő tájhasználat jelentős mértékben alkalmas azon árvíz és belvizek okozta problémák megelőzésére, amelyekkel idén halmozottan szembesültünk. A vízkörforgás helyreállítása (vizeink újrahasznosítása) a leghatékonyabb módja a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak is. Ennek jegyében teljes vízgazdálkodási fordulatra van szükség, mely a szűken vett vízgazdálkodás, ár- és belvízvédelem területén túl kiterjed a mezőgazdasági művelési módok, a tájhasználat széleskörű átalakítására, illetve az új erdőgazdálkodási módok elterjesztésén át az építési engedélyezés felülvizsgálatára is. Fontos felismernünk, hogy az áradásokkor keletkező többletvíz fontos erőforrást jelenthet a gyakorta még ugyanabban az évben bekövetkező aszályok esetén. A legsúlyosabb belvíz problémák ráadásul olyan mélyebb, egykor erdők és élővizek borította (kiirtott és lecsapolt) területeken jelentkeznek, ahol nem is hatékony szántóföldi művelést alkalmazni. Ehelyett vízvisszatartó gazdálkodást alkalmazva a víz elraktározására lennének inkább alkalmasak. Ezeken a területeken a víz hasznot hajthatna, ha erdőként, ártéri gyümölcsösként, halastóként, legelőként, vagy kaszálóként hasznosítanánk, amely váltást a mezőgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatásával is elő lehetne mozdítani. Az LMP szerint a termeléshez köthető területalapú támogatásoktól a természetmegőrzést és a vidéken lakó népesség érdekeit hatékonyabban szolgáló komplex vidékfejlesztési és agrár-környezetvédelmi célokra kell a forrásokat átcsoportosítani.
 
Az extrém időjárás okozta károk enyhítése miatt ugyanakkor az állami segítségnyújtásra is szükség van a gazdálkodók számára. Idén nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben, vagy a gyümölcstermesztésben okozott komoly kárt a hosszan tartó belvíz, de a rét, illetve legelőgazdálkodásban is. Ezek a területek mégsem kerültek bele az agrárkárenyhítési törvénybe, pedig egy július 12-i felmérés alapján több, mint 46 ezer hektár olyan gyep került tartósan víz alá, amely a legelő állatok számára szükséges szálastakarmányt biztosítja. Egyes megyékben (pl. Borsod, Békés, Bács-Kiskun) ez lehetetlenné tette a széna tápértéke szempontjából optimális időben való kaszálást, és problémát okoz a szarvasmarhák, juhok téli takarmánnyal való ellátásában. A szálastakarmány hiánya és a szemestakarmány egekbe szökő világpiaci ára rendkívül hátrányosan érinti az amúgy is veszteséges tejágazatot is.
 
Ugyanakkor a legeltető állattartásnak és a szálastakarmány termelésnek gazdasági és tájvédelmi szempontból egyaránt nagy jelentősége van. Magyarországon a rendszerváltás óta a legelő állatok száma és az így hasznosított gyepterületek aránya folyamatosan csökken, holott így egészségesebb, jó minőségű termékek állíthatóak elő, mint nagyüzemi állattartással, ráadásul az extenzív állattartás olyan tájba illő, fenntartható gazdálkodási formát képvisel, amelyet az LMP szerint minden adandó alkalommal és lehetséges módon ösztönözni kell. Az LMP ezért fontosnak tartja, hogy az állattartással hasznosított gyepterületek is bekerüljenek a kárenyhítési törvény hatálya alá, illetve, hogy szülessen végre hosszú távú, stratégiai intézkedéscsomag a hazai legeltető állattartás újbóli felvirágoztatására.
 
A helyben, lehetőség szerint extenzíven megtermelt hústermékek egyúttal az élelmiszer-önrendelkezés felé tett lépést is jelentenék. Az LMP szerint el kell érni, hogy a termelőknek legyen lehetősége saját termékeik raktározására és értékesítésére közvetlenül, vagy szövetkezeteiken keresztül, a termelők és a fogyasztók közti távolság rövidítése céljából. Legyen minél több piacképes termelő és termék, és legyen minél több termelői piac, vagy termelői tulajdonban lévő beszállítói hálózat az üzletek ellátására. Legyen minél több termelői, vagy szövetkezeti tulajdonban lévő raktár és feldolgozó. Ezeket szintén elő lehetne segíteni a támogatási, illetve agrár hitelezésen keresztül.
 
A helyi piacokra termelő kis- és családi gazdaságok támogatása ráadásul a vidéki munkanélküliség csökkentésére is hatékony módszer. A helyben lakó mezőgazdasági termeléssel foglalkozók boldogulása a kulcsa az egész ország egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátásának és a fenntartható tájgazdálkodásnak is, amihez azonban feltétlenül szükséges, hogy a gazdálkodók stabil és méltányos árak révén tisztes jövedelemhez jussanak termékeik eladásából.
 

Szabó Rebeka

országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja

 

Szólj hozzá!

Elérhető, megközelíthető vidéket

2010.02.17. 21:03 Gaiaman

A vidék megközelíthetősége folyamatosan romlott az elmúlt években. Nem csupán a tömegközlekedés került katasztrofális helyzetbe, hanem a közúthálózat minősége is. A zsákfalvak elérhetősége kritikus, a vidéki kistelepülések közúthálózatának közlekedésbiztonsága rossz. Kátyús, sokszor egy sávszélességre csökkenő utak „megoldásaként” a vidék az elmúlt években csak sebesség-korlátozó, egyenetlen
úttestre figyelmeztető közlekedési táblákat kapott a valódi megoldások helyett.


Elsőként a tömegközlekedés fejlesztését kell úgy megszervezni, hogy minden kistelepülés minden évszakban jól és könnyen elérhető legyen. Fejleszteni szükséges a vasúti szárnyvonalakat, a vasútrendszert, és egyre inkább alkalmassá kell tenni a közúti áruszállítás hatékony átvételére. A vasút személyszállító funkcióját is javítani kell, hogy hatékony, színvonalas, kényelmes és biztonságos utazásra legyen alkalmas. Fontos, hogy a családok alternatívát találjanak a tömegközlekedésben az autó használatával szemben.

Az elmúlt évek választási hazudozásainak fő motívuma az autópálya építés volt. Ennek következtében az elmúlt évtizedben az autópálya építési láz jócskán megterhelte az államkasszát, a jövő erőforrásait veszélyeztette, és a közélet tisztasága ellen elkövetett merényletek alapvető eszköze lett. Ennek a folyamatnak véget kell vetni, hiszen fölösleges az országban segíteni a tranzitforgalom növekedését. A jelenleg közúton zajló áruszállítást vissza kell helyezni a vasútra, és a közútfejlesztésre szánt, csökkenő forrásokat a vidéki települések elérhetőségére kell fordítani.
 

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés vidék helyi gazdaság vidékpolitika

Közösségek fejlesztéséért!

2010.02.16. 08:58 Gaiaman

A vidéki népesség közös gondolkozását, összefogását és közszerep-vállalását javítani szükséges. Meg kell erősíteni az állampolgárok közvetlen részvételét biztosító intézményeket a helyi döntéshozatalban. Olyan közösségi életterekre, faluházakra, közösségi házakra van szükség, ahol az emberek összejöhetnek, ahol beszélhetnek egymással, és a kistelepülések fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat is megoszthatják, ahol színjátszó körök jöhetnek létre, és ami helyszínévé válhat hobby-csoport jellegű
összejöveteleknek, népi táncnak, népdal kórusoknak, hagyományőrző csoportoknak.

Arra van szükség, hogy a kistelepülések helyi identitása erősödjön, nyilvánvalóvá váljanak a vidéki élet előnyei a városi élettel szemben. Kell, hogy a lakosság felelősséget érezzen települése sorsáért, nagyobb részt vállaljon jövője kialakításában, és érdemi szerepet kapjon a közélet formálásában. Támogatni kívánjuk a vidéki közösségi életterek fejlesztését, hogy biztosítsuk a közösségi összejöveteleket, a közös gondolkozást és a közművelődés lehetőségeit, hagyományőrző programjait, falunapjait. Ugyanakkor a szenvedélybetegségek káros melléktermékeként jelentkező közösségromboló eszközöket, mint a kocsmákban felállított játékgépeket érdemi szigorral kell korlátozni!
 

Szólj hozzá!

Címkék: vidék közösségfejlesztés helyi gazdaság közszolgáltatások vidékpolitika helyi piac helyi adórendszer

Javuló vidéki oktatási rendszert!

2010.02.15. 08:52 Gaiaman

Hazánk oktatási rendszerének javításáért az LMP átfogó programot készített. A vidék fejlesztéséről szóló koncepciónknak mégis szerves részét képezi a kistelepülések oktatási feltételeinek javítása, hiszen az LMP eltökélt szándéka, hogy a falvak, kisközségek oktatási lehetőségeinek helyreállítását önálló szabályozással valósítsa meg. A közoktatást szabályozó törvény módosításával lehetőséget kell biztosítani akár a vegyes évfolyamú „tanyasi iskola” jellegű oktatási intézmények működtetésére, hogy a legkisebb iskolák is működőképesek legyenek.

Az LMP fontosnak tartja a gyermekek fejlődését szolgáló gyakorlati oktatást erősítő iskolarendszer megvalósítását, és a szabad gondolkodás, kezdeményezőkészség és kreativitás fejlesztését. Biztosítani kell a legkisebb településen is a kisgyermekek készségfejlesztő- és sportlehetőségeit. Nagyon fontos, hogy az iskolákban a tananyagban helyi/praktikus ismereteket adjon át az oktatás, kevesebb absztrakt dolgot tanítson, és több idő legyen a tanulókkal való beszélgetésekre, játékra, közösségi foglalkozásokra.
A kistelepüléseken tanító pedagógusok számára segítséget kell nyújtani, hogy merjenek falusi, kistelepülési iskolát választani munkahelyül, és erre a pedagógus szakképzésben külön fel kell készíteni a hallgatókat. A kistelepülések szűkebb lehetőségei között még inkább érvényesül, hogy a iskolarendszer legfontosabb eleme egy jó pedagógus, ennek okán olyan színvonalú képzést kell biztosítani, hogy valóban jó képességű, elhivatott emberek válasszák ezt a szép, de nehéz szakmát. Ezzel együtt csökkenteni kellene a tanárok adminisztrativ terhelését, hogy minél többet a gyerekekkel foglakozhassanak.


Az LMP fontosnak tartja továbbá, hogy vidéken elérhető oktatási infrastruktúra semmivel ne legyen rosszabb, mint a városi iskoláké, és egyetlen gyereknek se kelljen pusztán rossz szervezettség miatt kora hajnalban kelnie, hogy iskolába menjen. Erősíteni szükséges a kistelepüléseken az iskola közösségi funkcióját is, hiszen ez egyben működhet akár a kultúrházzal, könyvtárral, helyszíne lehet színi előadásoknak és más közösségi programoknak, így a vidéki iskolahálózat épületfenntartására, korszerűsítésére is érdemes lenne komolyabb forrásokat biztosítani.
 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás önkormányzat vidék közszolgáltatások vidékpolitika

A közszolgáltatások fejlesztését!

2010.02.14. 08:46 Gaiaman

A vidék népességmegtartó erejének alapvető feltétele a jó színvonalú életminőség, aminek szerves részét képezi a vidéken is elérhető közszolgáltatások magas száma és jó minősége. Jelenleg szinte minden vidéki térség jelentősen hátrányos helyzetű bármely városi térséggel szemben. Bezárt filmszínházak, tönkremenő művelődési házak kezdték a sort, mára sajnos a vidéki életet az orvosi ellátás szűkülése, bezárt iskolák, összevont jegyzőségek, okmányirodák jellemzik.

Ahol nem működik óvoda, iskola, ahol nem praktizál gyermekorvos, ott nincs esélye a gyermekvállalási kedv növekedésének – ott az elvándorlás beindul – és pár évtized alatt kihal a település. Ahol a gyermekek számára nincs elérhető, jó pedagógiai háttér, képesség- és készségfejlesztő lehetőség, ahonnan hiányzik az iskola, ott tartósan nem maradnak meg a fiatal szülők. Biztosítani kell, hogy ahol arra mód van, ott legyen elérhető a gyermekek számára a készség- és képességfejlesztő alapfokú művészeti iskola, nyelvoktatás, az informatikai ismeretek, a lakosságnak érdemi lehetősége legyen a rendszeres sportolásra! Az iskolákat és óvodákat úgy kell felszerelni, hogy az azokban tanuló gyermekek semmilyen hátrányban ne legyenek városi kistársaikkal szemben!

Magyarországon nem maradhat település orvosi, postai szolgáltatás és szervezett tömegközlekedés nélkül! Nem lehet olyan település, amely nem tesz meg mindent gyermekeink egészséges testi, szellemi fejlődéséért! Az LMP helyre kívánja állítani a vidéki térségek közszolgáltatási rendszerét, és közforrásokat kívánbiztosítani a kistelepüléseken a gyermekek képzési, oktatási rendszerének fejlesztéséhez.
 

Szólj hozzá!

Címkék: vidék helyi gazdaság közszolgáltatások vidékpolitika munkahely fejlesztés

Helyiekért a helyi adórendszerrel

2010.02.13. 08:37 Gaiaman

Olyan helyi adórendszereket kell kialakítani, amelyek javítják az önkormányzatok közvetlen bevételeit, és egyben a helyi kisvállalkozásoknak is segítséget nyújtanak. Nem szabad engedni, hogy az önkormányzatok adókedvezményekkel, ingyenes helybiztosítással segítsék a multinacionális cégek megtelepedését, minek következményeként pénzügyi forrást vonnak meg maguktól, és veszélyeztetik a település fenntarthatóságát. Ellenben el kell érni, hogy az iparűzési adórendszer a helyi kis- és családi vállalkozásokat, kényszervállalkozásokat részesítse előnyben a tőkeerős nagyvállalatokkal szemben!


Lehetővé kell tenni, hogy olyan új bevételei legyenek a helyi közösségeknek, amelyek a közfeladatok helyi megoldását segítik elő, tehát minél több adóforintot a központi elosztási rendszerekből viszsza kell adni az önkormányzatoknak!
 

1 komment

Címkék: vidék helyi gazdaság vidékpolitika helyi piac helyi adórendszer

Jól finanszírozott önkormányzatokat!

2010.02.12. 08:33 Gaiaman

Az ország közgazdasági berendezkedése, az elmúlt évtizedekben megvalósított gyakorlati központi elosztási rendszer teljes kudarcát leginkább a vidék helyzete bizonyítja. Csökkenő számú és minőségű közszolgáltatások, tönkremenő és egyre használhatatlanabb közutak, bezárt iskolák, fogyatkozó munkahelyek, csődbemenő önkormányzatok: ezek az „eredményei” az elmúlt két évtized forráselosztási rendszereinek.


A régiók, a városok és falvak, és egyes települések között is hatalmas eltérések vannak az elérhető közszolgáltatások kínálatában és minőségében, attól függően, hogy mekkora a munkanélküliség, milyen az örökölt infrastruktúra, vagy a helyi vállalkozások jövedelmezősége. A hátrányos helyzetű térségek lemaradása növekszik, a helyi szolgáltatások leromlása esetenként a középosztály elköltözéséhez, a hátrányok
rögzüléséhez vezet. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre széles, adóztatásra viszont csak nagyon korlátozott lehetőségük van, így kevés mozgásterük van arra, hogy jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtsanak. A lakosság és a civil szervezetek korlátozottan vesznek részt a helyi döntésekben, gyakori, hogy a helyi fejlesztéseket nem a szükségleteke, hanem a politikai kapcsolatok döntik el.


Olyan finanszírozási rendszerre van szükség, amley biztosítja a legkisebb településen élők esélyegyenlőségét is, nagyobb mozgásteret ad a helyi döntéseknek, ugyanakkor biztosítja, hogy a közszolgáltatások mindenütt jó minőségűek és elérhetőek legyenek. A jó minőséget a bonyolult és gyakran változó normatívarendszer helyett a szabadon elkölthető források növelése és egyúttal a szolgáltatások eredményességének rendszeres ellenőrzése
által javasoljuk biztosítani, az esélyeket kiegyenlítő differenciálás növelésével.
 

A közforrások bővebb helyi elosztására, jobban finanszírozott önkormányzatokra van szükség! Kiegyensúlyozott, kiszámítható, bővebb önkormányzati költségvetések kellenek, nem szabad engedni, hogy politikától függő pályázati rendszereken múljon egy-egy iskola fűtése, egy-egy járda elkészülése a vidéki településeken! A kormányzati függőséget meg kell szüntetni a közszolgáltatások finanszírozásában, és nem szabad megengedni, hogy az önkormányzatok működését a rövid távú, országos pártpolitikai megfontolások rángassák! Javítani kell a települések esélyegyenlőségét, és a kistelepülések számára is normatívan kell biztosítani a működés és a településfejlesztés pénzügyi hátterét!


Erősíteni kell az önkormányzatok szerepét a helyi közbiztonság-fejlesztésben, és olyan közösségi alapú közbiztonsági rendszerek kiépítésével kell segíteni az önkormányzatokat, amelyek alkalmasak a rend megtartására.
 

1 komment

Címkék: önkormányzat vidék helyi gazdaság helyi piac

Helyi piacfejlesztést!

2010.02.11. 08:59 Gaiaman

Az LMP élelmiszer önrendelkezési elképzeléseinek megvalósítására a vidéki térségek közvetlen értékesítési csatornáinak fejlesztését, helyi piacok építését, bővítését is célul tűzte ki.

Az LMP azt szeretné, ha a vidéki termékláncok lerövidülnének úgy, hogy a termelőktől közvetlenül a fogyasztókhoz jussanak az élelmiszerek és termékek, így lényegesen nagyobb haszon maradjon a termelőknél, és a fogyasztók közvetlen kapcsolatban lehessenek a termelővel. Segíteni kell a termelők piacra jutási esélyeit. Helyi kommunikációval és infrastruktúrafejlesztéssel kell segíteni a helyi piacok forgalmának növelését, és jogszabályi feltételek könnyítésével a közvetlen értékesítési lehetőségek bővülését.


Külön védelemmel útját kell állnunk a multinacionális bevásárlóláncok további piacnyerésének, és a már meglévők esetében pedig megfelelő szabályozással lehetővé kell tenni, hogy a magyar termelők termékei érdemben piaci előnyhöz jussanak.

 

1 komment

Címkék: mezőgazdaság helyi gazdaság vidékpolitika munkahely fejlesztés helyi piac

Legyen független a vidék - erősebb vidéki gazdaságot!

2010.02.10. 08:51 Gaiaman

Magyarország vidéki népessége évszázadokon keresztül volt önfenntartó és autonóm. Nem volt szükség sem Kínából hozott termékekre, sem hipermarketekre ahhoz, hogy a vidéki népesség életfeltételeihez minden biztosítható legyen. Egykoron a város függött a vidék árutermelő, élelmiszer-előállító funkciójától, mára a vidék lett függő központi elosztási rendszerektől, logisztikai központokból kiszállított áruktól.


Erősíteni kell a helyi piacok szerepét! A vidék önfenntartó rendszerét helyre kell állítani, amit a belső, helyi piacok fejlesztése éppen úgy szolgál, mint a helyi nyersanyag-előállításhoz igazodó ipari fejlesztés. Nem szabad engedni, hogy vidéki térségek külföldi befektetők ipari fejlesztéseitől függjenek, és a tőke áramlásának szokásai veszélyeztessék a foglalkoztatást!

Olyan munkahely-fejlesztési programokra van szükség, amelyek azokat a vállalkozásokat támogatják, amelyek döntően helyi tulajdonban vannak, és helyi igényekre termelnek. Helyi termékekre épülő, helyi gazdaságfejlesztést kell megvalósítani, és szakítani kell azokkal a sztereotípiákkal, amelyek vidéken kizárólag agrárfejlesztést tudnak elképzelni. A vidék több mint termőföld: gazdaságfejlesztési potenciál is egyben, amely hozzáértő szemlélettel nem csak az élelmiszeripar számára jelenthet komoly lehetőségeket.

Erősíteni, fejleszteni szükséges a vidéki gazdaságot is, amelynek alapja a feldolgozóipar, az országon belüli igényeknek való megfelelő termelés. Erősíteni kell a vidéki és agrár- turizmus lehetőségeit is, valóban környezetterhelést csökkentő ökoturisztikai szolgáltatások fejlesztésével és olyan falusi turizmussal, amely a helyiek számára tart fenn
munkahelyeket.


Olyan vidéki kistérségi energiapolitikát kell megvalósítani, amely a kistérségek környezeti adottságaihoz alkalmazkodik, és olyan ipari fejlesztéseket, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják a kiszolgáltatottság helyett!
 

1 komment

Címkék: vidék helyi gazdaság vidékpolitika munkahely fejlesztés

Jószágot a gyepre!

2010.02.09. 08:46 Gaiaman

Az állattartás magyarországi helyzete a rendszerváltás óta kritikus állapotba került, ezzel együtt a vidéki munkahely-fenntartás stratégiai eleme, az agrárium foglalkoztatási szerepe is jelentősen csökkent. Az agrár ágazaton belül az állattartás foglalkoztató szerepe kimagasló, ezért az LMP az állattartás átalakítását célozza meg. Az LMP támogatja azokat a legeltetéses állattartási technológiákat, amelyek gépesített infrastruktúra igénye alacsony, így üzemanyag felhasználása is kicsi.

A jogszabályi háttér módosításával, az állattartás feltételeinek könnyítésével, a piaci feltételek javításával az LMP igyekszik segíteni azoknak az állattartóknak, akik az intenzív állattartás helyett hagyományos, legeltetéses állattartást valósítanak meg. Az LMP segíteni fogja a helyi húsfeldolgozó ipar terjedését azzal, hogy lehetőséget biztosít kisebb, ám hatékony üzemméret kialakítására és működte-tésére, valamint a közvetlen értékesítés szervezésével piacot kínál a helyi feldolgozóknak. A legeltetéses állattartás lehetőségeinek bővítésével a gyepek természetes állapotának javulása és a magyar állattenyésztés színvonalának emelése is elérhető az LMP nézetei szerint.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vidék állattartás vidékpolitika

A táj legyen táj!

2010.02.08. 08:38 Gaiaman

A táj és a tájkép rombolása a rendszerváltást követően felgyorsult. A kistelepülések építészeti szabályozásai lehetővé tették a helyi építészeti jelleg megsemmisülését. Az elmúlt évtizedekben a gyümölcsösöket kozmopolita fajták özönlötték el, és a hagyományos gazdálkodási formákat nagyüzemi táblásítások váltották fel. A szántóföldi művelés igényének növekedésével a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó tájgazdálkodási formák
lehetősége csökkent, és a tanyarendszer jóformán eltűnt.

Az LMP elő kívánja segíteni, hogy olyan helyi szabályozások szülessenek, amelyek védik a faluképet, segítik a tájhonos fajták újbóli elterjedését az állattartásban, a gyümölcstermesztésben és a kapcsolódó helyi gasztronómiai termékkínálatban.
Az erdősítésekkel, az ártéri gazdálkodási feltételek javításával, továbbá bölcs vízgazdálkodási fejlesztésekkel kell biztosítani a tájak ökológiai regenerációs képességét. Olyan árvízi védekezést kell megvalósítani, amely műszaki megoldások helyett természetes megoldásokkal segíti elő a tájak vízigényének teljesülését, és a gazdálkodást vízvisszatartás-funkciókkal segíti.

Az LMP fontosnak tartja, hogy elősegítse az árvízi védekezés alternatív megoldásait a gáterősítéssel szemben, de szolgálja a vízvisszatartási célokat is. Az erdős területeken javítani kell az erdők természetes állapotát, elő kell segíteni az erdők közjóléti funkciójának erősödését. Az LMP hathatós lépésekkel kíván tájgazdálkodási törekvéseket segíteni, hogy a gazdálkodási tevékenység ne szegényítse a tájat, hanem ellenkezőleg, a természeti értékek megőrzését és a táji sokféleség védelmét szolgálja.
 

Szólj hozzá!

Címkék: táj vidék vidékpolitika

Ésszerű mezőgazdasági támogatási rendszert!

2010.02.07. 08:30 Gaiaman

A mezőgazdasági támogatási rendszerek jelentős része a termelők igen kis százalékához jut el. A részlegesen megvalósított rendszerváltás eredményeként a volt termelőszövetkezetek átalakulásakor sokszor olyanok tettek szert jelentős földtulajdonra, akik jövőképében nem az ágazat foglalkoztatási szempontjai vagy az egészséges élelmiszer előállítás volt a cél, hanem a vagyonszerzés. Ennek eredményeként a több ezer hektáros nagygazdák politikai érdekérvényesítő képessége megnőtt, a támogatási rendszereket lobby-eszközökkel a maguk gazdálkodási méretéhez igazítják, mialatt kisgazdálkodók sokasága hagyta abba gazdálkodását, így a mezőgazdaság foglalkoztató ereje kritikusan lecsökkent.


Helyre kell állítani a kistermelők esélyeit, a támogatási rendszernek azt kell ösztönöznie, hogy minél nagyobb számban tudjon a vidéki népesség megélni a mezőgazdaságból, és meg kell szüntetni, mérsékelni kell a sok száz, több ezer hektáros gazdák támogatását, ha az nem párosul komoly foglalkoztató hatással. Azokat a támogatási formákat is szükséges megszüntetni, melyek nem az ország gazdasági önfenntartó képességét erősítik. Az állami vagyonnal gazdálkodók támogatási rendszerét teljes mértékben átláthatóvá kell tenni, fel kell számolni az állam „egyik zsebből a másikba” jellegű termőföld hasznosítási stratégiáját.


Az LMP azt gondolja, hogy a támogatási rendszereknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az a kistermelőket, családi gazdaságokat, biogazdálkodókat, illetve a közvetlenül helyi piacra termelőket segítse, így a támogatás ne extraprofitot képezzen, hanem egy eszköz legyen, amely csökkenti a piaci esélyegyenlőtlenséget. Segíteni kell a támogatási rendszerek által az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítását, a foglalkoztatást, s nem szabad engedni, hogy a vidéki népesség leszakadása folytatódjon. A támogatási rendszerekkel támogatni kell az összefogást, a termelési és értékesítési közösségek létrejöttét, a kis szövetkezeti összefogást!
 

1 komment

Címkék: mezőgazdaság vidék vidékpolitika mezőgazdasági támogatási rendszer

A földtulajdon rendezése

2010.02.06. 08:27 Gaiaman

A táj és a vidék megőrzésének stratégiai kérdése a földtulajdon. Az LMP nem támogatja a termőföld nagybirtokosi szerkezetű koncentrációját és a külföldiek földtulajdonhoz jutását. Ennek megfelelően a vidékfejlesztési szakpolitika részeként az LMP a földtörvény és az európai uniós csatlakozási szerződés módosításának kezdeményezésével kívánja elősegíteni, hogy a termőföld helyi lakosok, elsősorban életvitelszerűen gazdálkodó emberek kezében/tulajdonában legyen.

Az LMP úgy kívánja alakítani az adó és más szabályozási rendszereket, hogy azok segítsék a gazdálkodni vágyó kisgazdálkodói réteg földtulajdonszerzését, hogy a föld ne halmozódjon föl egy-egy kézben, és a szabályozás ne szolgáljon spekulatív szándékú haszonszerzést. Nem az esetleg más országban született, de Magyarországon megtelepedett, életvitelszerűen helyben gazdálkodókat kívánja ellehetetleníteni az LMP földtörvényre vonatkozó javaslataival, de határt szeretne szabni a termőföldet egyszerű árucikként kezelő befektetőknek, legyenek azok külföldi vagy belföldi állampolgárok.

Az LMP elkötelezetten diverz tájszerkezetű, elsősorban családi gazdaságként működő termőföldszerzőket akar lehetőséghez juttatni földpolitikájával.
 

Szólj hozzá!

Címkék: vidék termőföld földmoratórium vidékpolitika

LMP vidékpolitikájának fő vonalai

2010.02.05. 08:07 Gaiaman

A vidékfejlesztésről szóló 12 pontot tartalmazó kiadvány itt letölthető.

Hazánk népességének túlnyomó többsége vidéken él, ezért az LMP számára stratégiai kérdés, hogy a vidéken élők életminőségének javulásával növekedjen az ország vidéki területeinek népességmegtartó ereje, ezáltal a lakosság minél szélesebb körének nyújthasson egészséges és biztonságos lakóhelyet a nagyvárosokon kívüli környezet.


Azonban a jelenlegi tendenciák más irányba mutatnak. Az elmúlt kormányok óriási hibája a vidék helyzetének olyan szintű rombolása, hogy az mára már kritikussá vált. A legveszélyeztetettebb, legrosszabb helyzetbe a kisfalvak sodródtak, de mára gyakorlatilag minden más vidéki kistelepülés is egyre aggasztóbb állapotban van. A kedvezőtlen jogszabályi környezet és az alulfinanszírozás miatt a vidéken igénybe vehető közszolgáltatások száma csökken, az oktatási és művelődési feltételeket tönkretették, a vidék megközelíthetősége romlik, a fő megélhetést biztosító mezőgazdasági termelést az ésszerűtlen támogatási rendszerek az alacsonyabb munkaerő igényű monokultúrák
és a nagybirtokok irányába tolták, s mindez magával vonzotta a népesség elvándorlását. Ennek eredményeként a vidéki közösség összetartó ereje megszűnőben, a szolidaritás eltűnőben van – így a kedvezőtlen gazdasági és politikai környezet társadalmi problémákat hoz magával.


„A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá”- mondta Györffy István néprajztudós a „Néphagyomány és nemzeti művelődés” című akadémiai székfoglalójában 1938-ban. Az LMP olyan vidéket szeretne, amelyik ismeri és tiszteli hagyományait, de európai képzettséggel gyakorolja demokratikus jogait, védi környezetét és erőforrásait, technológiailag fejlett szinten áll, hozzáfér a közművelődéshez, és egy felvilágosult vidék önrendelkező jogával építi saját közegét, közösségét, erős nemzeti és vidéki identitással.

Ehhez azonban komoly változtatásokra van szükség...


Meg kell tanulnunk úgy gondolkozni, hogy a vidék nem pusztán mezőgazdasági terület, az élelmiszer előállításának színtere, nem pusztán a biodiveriztást fenntartó élőhely, ahogy a vidékfejlesztés sem pusztán agrár rendszerek fejlesztéséből álló támogatási rendszer. A vidék sokszínű kultúlis élettér, az egészéges életmód színtere, a dugók, tömbházak nélküli élet egy alternatívája, amely sok-sok ember életének biztosít teret.
 

2 komment

Címkék: lmp vidékpolitika elméleti alapok

Aláírásgyűjtés a földmoratórium meghosszabbítása ügyében

2010.02.04. 23:45 Gaiaman

Töltsd le, és írasd alá minél több emberrel.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: vidék termőföld földmoratórium

Nem hagyjuk cserben a vidéket!

2010.02.04. 18:45 Gaiaman


Az LMP erőteljesebb szabályozást követel a termőföld megőrzéséért

 

A földmoratórium meghosszabbítására tesz javaslatot, valamint nemzeti kerekasztal létrehozását kezdeményezi a Lehet Más a Politika. A párt azt szeretné elérni, hogy a földpiac megnyitását felkészülten, fenntartható vidékstratégiával várja az ország, és megakadályozhatók legyenek a további spekulatív szándékú földfelvásárlások. A társadalom ez irányú igényének kifejezésére pedig aláírásgyűjtést indít az LMP.

 

2011-ben lejár a földmoratórium - a termőföld tulajdonlásának átmeneti korlátozása - határideje, melyet az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején sikerült kiharcolni. Csakhogy a hazai szabályozás és a mezőgazdaság nem készült fel a megnyíló földpiac okozta változásokra. A szabad földvásárlás lehetőségének megjelenése változatlan szabályozás mellett beláthatatlan károkat okozna a magyar agráriumnak, és súlyos válságot idézne elő vidéken.

 

A Lehet Más a Politika ezért azt javasolja, hogy a magyar kormány haladéktalanul kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a földmoratórium meghosszabbításáról. Egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a termőföld, így ennek megőrzése és védelme olyan nemzetbiztonsági kérdés, amely alapvető hatással lehet a gazdaság stabilitására és a következő generációk életminőségére.

 

Az LMP tisztában van azzal, hogy a moratórium hosszú távon nem tartható fenn és önmagában nem is oldja meg a vidék gondjait. Miután a termőföld-eladási korlátozások zsebszerződésekkel való kijátszása, a termőföld nagyfokú birtokkoncentrációja, a kereskedelmi, spekulatív szándékú felvásárlása már megkezdődött, a moratórium meghosszabbításánál hatékonyabb lépésekre is szükség van!

 

A 2011 után legalább 3 évvel meghosszabbított korlátozás révén nyert időt arra kell felhasználni, hogy kidolgozzunk egy fenntartható vidékstratégiát és az ehhez kapcsolódó szabályozási elemeket. Ennek védenie kell a helyi, életvitelszerűen gazdálkodó réteg érdekeit a befektetői réteg tőkeelőnyétől, és segítenie kell a működőképesebb termőföldtulajdon-szerkezetet kialakulását. Emellett úgy kell átalakítanunk az agrártámogatási rendszert, hogy az a fenntartható termelést, az egészséges élelmiszer-előállítást, a piaci hátrányok leküzdését, így a vidék jövedelemtermelő és népességmegtartó képességének növelését segítsék - ne pedig a még nagyobb birtokok létrejöttét.

 

Annak érdekében, hogy egy valamennyi érintett által elfogadható, a jó nemzetközi – például dán és francia - példák legjobb elemeit befogadó új stratégia és szabályozás jöhessen létre, a Lehet Más a Politika kezdeményezi egy nemzeti kerekasztal felállítását a parlamenti pártok, érdekképviseletek, civil szervezetek és a tudományos élet képviselőiből. A kerekasztal feladata, hogy kidolgozza azokat a szükséges jogszabály-módosító lépéseket és stratégiát, amely elősegíti a termőföld megőrzését és a fenntartható vidék létrejöttét.

 

A Lehet Más a Politika a fenti célok társadalmi igényének alátámasztása érdekében aláírásgyűjtést kezdeményez. Az LMP egyben nyilvánosságra hozza 12 pontos programját, mellyel a fenntartható és élhető vidék megteremthető.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vidék termőföld földmoratórium