A magyar mezőgazdaságot nem csak a természeti csapások sújtják, hanem a feketézők, nepperek, és áfa-csalók is élősködnek a becsületes magyar gazdákon, kereskedőkön és az összes adófizető állampolgáron. Az agrárszektor és a feketegazdaság közös metszetének csökkentése azért is kiemelt kérdés, mert idén, a nagy terméskiesés miatt magasabbak az árak, ami extraprofittal kecsegtet az áfa-csalók részére. A cél az lenne, hogy a költségvetési bevételeket úgy növeljük, hogy közben tisztább piaci körülmények teremtődjenek, amiből a tényleges termelési tevékenységet vagy feldolgozást végzők is profitálnak.
A csalások különböző fajtái:
- A termelők által ún. „mezítlábasan”, azaz eleve áfa nélkül értékesített, így feketén forgalomba kerülő árut a fantomcégek áfás áron továbbértékesítik, majd az áfát nem vallják be.
- CMR-es csalások, amikor az EU belső piacának áfa-szabályozását használják ki az erre szakosodott cégek. Exportügyleteknek tüntetnek fel olyan értékesítéseket, amikor valójában belföldön, áfás áron értékesítik az adott terményt, így a papíron létező exportügylet után is visszaigényelik az áfát.
Ennek hatása a gazdaságra és a szektorra:
- Az óvatos becslések szerint az éves termés körülbelül 30 százaléka feketén kerül a piacra.
- Ez hatalmas bevételkiesés, évente csak az áfa-csalók 20-30 milliárd forintos kárt okoznak
- A gazdák behajtási célpontokká váltak, és általában nem azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik feketén értékesítenek terményeket, hanem azok, akik jóhiszeműen járnak el. Ők azok, akik általában a CMR-es csalásoknak esnek áldozatul. A kapcsolódó vizsgálatok során az adóhatóság rajtuk próbálja leverni a tartozást kamatostul, bírságostul.
- A feketekereskedelem piac-, és statisztikatorzító hatása nagyon erős Közvetetten, lokálisan a tőzsdei árak alakulását is befolyásolja ez a fajta kereskedelem. Ennek hatása nehezen mérhető, viszont hosszútávon, a kialakult, valótlan adatok alapján képzett árak folyamatosan befolyásolják a termelők piaci környezetét.
- A kereskedők nagy bevételektől esnek el amikor az áfára utazó cégekkel kell versenyezniük, ugyanis ezek a fantomcégek mind a vételi oldalon, mind az eladási oldalon lehetetlen, irreális árakat alakítanak ki. Megelégszenek azzal, ha az áfa tartalom egy részét feláldozva, 15-20 (!) százalékos hasznot képeznek egy üzleten, aminek a módja az áfa be nem vallása, vagy színlelt exportügyletek után való visszaigénylése.
Az LMP megoldási javaslatai, amelyek alapján el kellene kezdenie a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a szakmai megoldások kidolgozását:
- Az érdekeltség megszüntetése, az áfa-tartalom minimalizálása az élelmiszer-alapanyagoknál és mezőgazdasági nyersanyagoknál, vagy az ún. „fordított áfa-fizetés”, azaz akkor kerül rá az áfa-tartalom a termékre, amikor a kereskedelmi
Részmegoldások:
- A bankok jelentési kötelezettsége, bizonyos tevékenységi körökbe tartozó cégekkel kapcsoltban, kiemelten azon esetekben, amikor jelentős készpénzmozgások történnek/ bejövő pénzek elektronikusan – ki pedig csak készpénz házipénztárba – gyanús esetek /
- A készpénzes fizetések minimalizálása, értékhatár megszabása – nincs készpénzes fizetés kamiontételek esetében.
- CMR-t szigorú számadási nyomtatvánnyá kellene nyilvánítani, eggyel több ellenőrzési pontot kialakítani.
Vágó Gábor
országgyűlési képviselő
